A fitoplazmák által okozott betegségeket régebben vírusos eredetűnek gondolták, azonban a tudomány fejlődésével kiderült, hogy ezek a kórokozók nem vírusok, nem mikoplazmák, hanem azoktól molekuláris tulajdonságaik alapján elkülöníthetőek és önálló csoportba sorolhatóak.
Veszélyes kórokozók, hiszen jelenleg növényvédőszeres védekezés nem áll rendelkezésre ellenük, a beteg növények nem gyógyíthatóak. A szaporítóanyag védelmével, a vektorok elleni védekezéssel vehetjük fel a harcot terjedésük megállítására.
A fitoplazmák okozta megbetegedések, a károsodott növényfajok száma egyre nő. Terjedésük módjáról, vektoraik azonosításról számos kutatás folyik, amelyek az utóbbi időben, a molekuláris módszerek fejlődésével felgyorsultak.
Magyarországon számos fitoplazmás betegség előfordul, ezen a honlapon azonban csak a szőlőn előforduló fitoplazmákkal és azok vektoraival foglalkozunk.
2013 szeptemberében egy aggasztó hír látott napvilágot. A Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága által begyűjtött növényi mintákból és a befogott amerikai szőlőkabócákból (Schaphoideus titanus) egyaránt kimutatta a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma a karantén szőlő Aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence dorée, FD) kórokozóját, a Candidatus Phytoplasma vitis-t.
Vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) 2006-ban került elő egy Csurgó (Somogy megye) melletti szőlőültetvényből. Jelenleg Komárom-Esztergom és Veszprém megye kivételével Magyarország összes megyéjében megtalálható. A Flavescence dorée betegség ellen a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága megtette a szükséges karantén intézkedéseket, a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen pedig elrendelték az állami légi növényvédelmet Karate Zeon 5 CS növényvédőszerrel.
Veszélyes kórokozók, hiszen jelenleg növényvédőszeres védekezés nem áll rendelkezésre ellenük, a beteg növények nem gyógyíthatóak. A szaporítóanyag védelmével, a vektorok elleni védekezéssel vehetjük fel a harcot terjedésük megállítására.
A fitoplazmák okozta megbetegedések, a károsodott növényfajok száma egyre nő. Terjedésük módjáról, vektoraik azonosításról számos kutatás folyik, amelyek az utóbbi időben, a molekuláris módszerek fejlődésével felgyorsultak.
Magyarországon számos fitoplazmás betegség előfordul, ezen a honlapon azonban csak a szőlőn előforduló fitoplazmákkal és azok vektoraival foglalkozunk.
2013 szeptemberében egy aggasztó hír látott napvilágot. A Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága által begyűjtött növényi mintákból és a befogott amerikai szőlőkabócákból (Schaphoideus titanus) egyaránt kimutatta a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma a karantén szőlő Aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence dorée, FD) kórokozóját, a Candidatus Phytoplasma vitis-t.
Vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) 2006-ban került elő egy Csurgó (Somogy megye) melletti szőlőültetvényből. Jelenleg Komárom-Esztergom és Veszprém megye kivételével Magyarország összes megyéjében megtalálható. A Flavescence dorée betegség ellen a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága megtette a szükséges karantén intézkedéseket, a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen pedig elrendelték az állami légi növényvédelmet Karate Zeon 5 CS növényvédőszerrel.